45.fejezet - Utolsó éjszaka.

- Liz szemszöge

A Grace-szel töltött estét nem szeretném részletezni. Az a nő egy paraszt. Vagy nem is lehet kifejezni szavakkal.  Természetesen próbált közénk állni ahogy csak lehetett, de olyankor Liam megcsókolt, az arcán pedig az a mérhetetlen düh és féltékenység tükröződött. Az jó volt. Végül úgy váltunk el hogy soha többé nem akar látni minket. Hmm valamiért nem bánom....
- Mondtam hogy nem lesz olyan borzalmas - mondta Liam hazaúton. Nem mentünk kocsival mert imádtunk este sétálgatni a városban.
- Tényleg nem. Vicces volt nézni az ideges fejét. - nevettünk - és soha többé nem kell látnom úgyhogy. Jó volt.
- Miért van mindig igazam... - tette fel a költői kérdést Liam amire én egy 'menj már hülye'- vel válaszoltam. Természetesen a beszélgetés csókolózásba fulladt.
- Ideje lenne hazamenni nem gondolod? - kérdezte Liam egy órányi "üldögélés" után.
- Menjünk. Fáradt vagyok. - helyeseltem.

- Én zuhanyzok és...bezuhanok az ágyba.
- Hát, jó. De még szeretnék majd beszélni valamiről.
Felkeltette a kíváncsiságom ezért villám gyorsasággal zuhanyoztam le.
- Na a tiéd vagyok. - mosolyogtam és befeküdtem az ágyba. A mellkasára szorítottam a fejem. Hallgattam a szívdobbanásokat.
- Ezt tényleg így gondolod? Az enyém vagy? Akármit tehetek? - megállt egy kis időre. - Akármit?
- Csak ne hagyj el.Kérlek. Belehalnék.
- Nem pont erre gondoltam. De nyugodj meg. Emiatt nem kell aggódnod. Ez az utolsó éjszaka, remélem tetszett Párizs.
- A világ legromantikusabb városában az emberrel akit a világon a legjobban szeretek. Hmm, nem is volt rossz. - nevettem fel, és éreztem ahogy a hasizmai összerándulnak. Ő is nevetett.
- Örülök. - megcsókolt, majd nem engedett el. Nem is próbáltam szabadulni, de nem jelezte hogy vége lenne. - szeretnéd? - kérdezte.
- Most?
- Ha szeretnéd én...
- Nemtudom. - ekkor elhúzódott.
- Nem szeretsz annyira?
- Hülyéskedsz? Mindennél jobban....- szakította félbe a mondatom ajkai édes ízével. - Én csak...Nem korai?
- Úgy gondolod? Én nem akarom hogyha te nem. Vagy is akarom de nem kell ha....
- Csak várjuk meg míg felnövök.
- De hát nálad érettebb 16 évest nem láttam.
- Komolyan mondod? 157 cm vagyok nem hiszem hogy ez érett.
- Nem úgy értettem. De ezt is úgy imádom benned....Akkor, nem?
- Csak várjuk meg kérlek. Nagyon szeretlek.
- Végül is igazad van csak tudod....annyira káprázatos vagy. Nem tudok ellenállni. - elmosolyodtam majd a szája újra az enyémre tapadt.

- Emma szemszöge

Életem kétségtelenül legcsodásabb éjszakája volt. Még a Lizzel való álmodozós ott alvások sem múlhatják felül. Harry mellett ébredtem.
- Jó reggelt édes. - lágyan megpuszilta az arcom, majd kikelt az ágyból.
- Én...nem tudom mit mondjak. - még mindig abban a bizonyos állapotban voltam az este miatt.
- Hát igyekeztem. - mondta Harry, próbált komoly arcot erőltetni de végül elnevette magát, erre én is nevettem.
-  A legjobb. Nm mintha lenne viszonyítási alapom...
- Akkor....atyaúristen kérlek ne mondd Em én annyira készültem meg minden hogy....ahjj nemigaz hogy még ezt is elcseszem ebben vagyok a legjobb. - erre újra elnevettük magunkat.
- Ezt sosem fogom elfelejteni. Ez volt életem legjobb éjszakája és mindig is ez lesz.
Összeszedtük magunkat, majd pár óra múlva el is hagytuk a szállodát.Nem hiszem el..végre teljesen az övé vagyok..Mindennél jobban szeretem, és nem azért mert ő Harry Styles a One Direction egyik tagja, hanem azért mert ő Harry Styles, egy fiú az életemben, akiért bármit odaadnék, és ő is értem.Mikor hazaértünk egyből kajálnunk kellett.Liz és Liam este 6-kor érkeztek meg, kimentünk értük a repülőtérre.
- Husiii! Annyira hiányoztál gyere ide! - rohant le Liz, de én is így éreztem kb.
A srácok telepatikus módon beszélgettek, csak néztek egymásra de a fejükben való beszélgetés kb így hangozhatott:
-Liam: Na Haz megvolt?
- Harry : Hm. Jó hogy.
- Liam: Hihetetlen vagy.
- Harry: Mert ti nem?
- Liam: Majd mesélek.
- Niall: Mi lenne ha inkább hangosan beszélnénk?
- De jó hogy mindenki itt van, menjünk el egy olyan régimódi jó kis kajálós estére.
- Két lány öt fiú? - húzgálta a szemöldökét Harry
- Ne is álmodj. Amúgy sajnos mivel Eleanor és Ann túl gyönyörűek ahhoz hogy itt legyenek.... - Lou arca elvörösödött és látszott hogy nagyon hiányzik már neki Eleanor.

Niallnak kedveztünk, a Nando's-t vettük célba. Igazán jó kis este volt. Lizzi-ék sokat meséltek Párizsról, de éreztem Liz minden egyes nézésénél hogy beszélnünk kell.
Este a srácok meccset néztek így áthívtam Liz-t.
- Na mondd.
Elmesélte az egészet. Láttam hogy sír, de nem értettem. Letöröltem a könnycseppeket az arcáról.
- Én csak, félek hogy azt hiszi hogy vele van baj. Hogy nem szeretem. Vagy hogy én nem akarom őt. De akarom nagyon is!