89.fejezet - Tisztázódások

-Liz szemszöge

Ma este fürdőzni voltam Liammel, és meg kell hogy mondjam igazán élveztem..Kivéve a hazafelé vezető utat...Liam szóba hozta a tanulást, és a táncot...Nos az igazság az, hogy inkább táncolnék, és erre azt mondta, hogy Danielle szívesen segít nekem.De kicsit bűntudatom volt...Én valóra válthatom a táncos álmom, Em pedig Harry mellett él, mint a régi "Stranger Voice's" egyik énekese.Ő mindig is énekelni szeretett volna, és valahogy megfogom találni a módját, hogy ő is valóra válthassa az álmát.És már tudom is, hogy hogyan!
-Liam..Tudod..mondtad nekem az.. - itt megcsuklott a hangom, mert nem akartam, hogy ez eljöjjön - Az amerikai turnét...
-Ohh... - hajtotta le a fejét - Ne mond, hogy nem jössz velem..Danielle se jött soha sehova se velem...
-Jajj NEM!!Dehogy!Még szép, hogy megyek!Nem erről van szó..hanem Emről..
-Nem akar jönni?!
-Hát....nem is tud még róla..
-Harry nem mondta még el?!De hát holnap lesz a "búcsú" dedikálás az angoloktól, mert...jó időre elmegyünk..
-Hidd el, ami késik nem múlik..De az énekkel kapcsolatba...Szóval, hogy ő...
-De!Sőt szívesen felvesszük "előénekes"-nek a koncertekre! - mosolygott Liam.
-Honnan tud
-Hagyjuk a részleteket! - kacsintott - A lényeg, hogy szívesen várjuk!
Ezután hazamentünk, és elkezdtünk pakolni az útra...ami még kicsit messzebb lesz, de mindent be akartunk pakolni, hogy semmi ne maradjon itthon.

-Em szemszöge

Niall mondta, hogy aludjak ott náluk, de nem akarom, hogy Harry azt higgye, hogy megfutamodtam.Amikor az ajtóhoz értem, akkor vettem észre, hogy a kulcsom a házba van, szóval kopognom kell.Halkan bekopogtam, és féltem az ajtónyitástól.Amikor kinyílt az ajtó egy síró Harry-vel találtam szembe magam..Fura volt, hogy én is és ő is sírtunk..egymás miatt...
-Sajnálom... - mondta halkan, de úgy hogy halljam.Én erre csak bólogatni tudtam, majd egy hihetetlenül puha valami dörgölőzött a lábamhoz.Annyira jól esett, hogy ő soha nem fog megbántani.Felkaptam, és Harry után bementem a házba.
-Ki volt..ez a lány? - kérdeztem félénken a kanapén ülve a kutyussal.Harry leült mellém, és még mielőtt válaszolt volna a kérdésemre ő is kérdezett valamit.
-Ígérd meg, hogy soha, de SOHA nem fogsz elhagyni!! - nézett vörös szemeivel az én vörös szemeimbe.
-Megígérem!! - bólogattam.Tényleg így gondoltam.Soha nem akarom elhagyni Harry-t, a veszekedések ellenére SE! - Nos?!
-Ő Carol..Carol Brown.Még mielőtt megismertelek volna..skype-on keresztül...nos azelőtt én..hát..voltam vele...
-1 éjszakát... - fejeztem be a mondatot.
-De én csak nagyon be voltam rúgva én nem akartam és...
-Harry!Nem az a baj, hogy lefeküdtél vele, még mielőtt jártunk volna!Akkor még független voltált..az a baj, hogy nem mondtad el nekem amikor kérdeztem...
-Nem csak akkor...
-Mi?! - tágult ki a szemem. - Te lefeküdtél vele?!Amikor együtt vagy velem?!Micsoda??
-Mi?Nem!Nem feküdtem le vele...Csak..majdnem...
-Mivan?! - tört ki belőlem ismét a sírás és az ideg.
-Csak egy csók volt...Annyira hiányoztál, hogy a buliba....szóval..és hát te...x-faktor...meg..Egyedül voltam!
-Én is!És mégse smároltam le az első fiút aki az utamba kerül...
-Nézd Em...
-Nem!Nem Harry!Te nézd!Megígérted... - halkultam el az utolsó szót kimondva...
-Meg tudsz nekem bocsájtani? - kérdezte ő is sírva.Közelebb sétált hozzám, majd két ujjával megfogta az állam, és felemelte. - Kérlek! - ahogy a sírós szemeibe néztem láttam, hogy tényleg szeret.Láttam benne azt, hogy soha nem tudna úgy igazán, direkt megbántani.
-Soha?
-Soha! - bólintott, majd egy halvány csókot lehelt az ajkamra.

-Zayn szemszöge

Rettentő fejfájással ébredtem fel.Először gőzöm sem volt hol vagyok, majd a mellettem alvó Lou-ra tekintve beugrott minden...Kivéve az estét..
-Louis...Louis! - bökdöstem az oldalát.
-Igen? - kelt fel Louis és egy hatalmasat ásított.
-Mi történt az este?
-Jobb ha nem tudsz róla...
-Na Louis!
-Beálltál...Nem voltál normális..Összehánytál mindent...Eláztattad a repülőgép budiját...Jaaa és megcsaltad Ann-t!! - tágult ki a szeme az utolsó mondatot kiejtve.
-Micsoda?!
-A rajongó lány..Emlékszel? - bólintottam - Elmentünk vele kajálni, és te túlságosan is jól érezted magad..Majd a reptéren lesmároltad...Szerencse, hogy egy fotós se volt a helyszínen...DE!!!Akkor is beszélned kell Ann-nel...
-De én...neem...Ez így nem megy! - fogtam meg a fejem.
-Sajnálom pajti! - ütögette meg a hátam Lou, majd a "kapcsold be a biztonsági öved" jel pittyegni kezdett. - Leszállunk..végre!
Nem hittem el amit hallottam...De az igazság az az, hogy..nekem ez így nem megy Ann-nel..Soha nincs velem..Amikor El hazajön, van olyan, hogy ő még akkor se...Nem tudom mi lesz, de azt igen, hogy a legjobban fogok cselekedni...Remélem..

88.fejezet - Drunk...

-Louis szemszöge

-Zayn te nem vagy normális! - kiabáltam suttogva Zayn-re, miközben a repülőbe kerestük a helyünket.
-De én nem vagyok éhes Niall! - ütögette az arcom Zayn.Nem kellett volna bemenni abba a szar kajázdába.Zayn szeret bulizni, és ha már Chicago-ba voltunk, miért ne tette volna meg?!
-Zayn amit tettél az nagyon csúnya dolog volt!Hogy fogsz így Ann szemébe nézni?!
-Hary...nem kell macska...öcsém, hogy az ember már jól se aludhat...
Hablatyolt Zayn.Magamba egy "oké"-val válaszoltam, gondoltam, majd kialudja magát, és akkor majd beszélhetek vele.Mikor végre leültünk a helyünkre Zayn arca hirtelen elsápadt.
-Jól érzed magad haver?
-Csak kéne egy bögre...
-Bögre??Minek neked bögre Zayn?
-Csak hozz egy - fejezte volna be a mondatod, de ehelyett inkább totál telibe hányt..
-Bazdmeg! - kiáltottam fel, amire sok turista ránk szegezte tekintetét.Azonnal hívtam egy stewardess-t, és feltöröltettem a trutyit.
-Megyek... - szólt Zayn, és elment a wc felé.Először utána akartam kiabálni, de rájöttem, hogy akkor a földre hányna, szóval hagytam, had menjen.Eközben bejelentették, hogy a járatunkat törölték, szóval újabb 2 órát kell várnunk.Szerencsére a gépen maradhattunk, nem kellett lemászni róla.Úgy éreztem, hogy kötelességen felhívni Liam-et, hogy nem fogunk visszaérni a dedikálásra, de sietünk ahogy csak lehet.
-*kicsöngött* Louis?!Szia tesó!Mizujs? - hallottam Liam boldog hangját.
-Hát...van egy kis bökkenő...
-Mi?
-Nem érünk vissza a dedikálásra..
-Milyen dedikálásra?
-El akartuk mondani, de tudtuk, hogy nem engednétek, ezért elszöktünk..Nagyon sajnáljuk, de Eleanor és Ann..aki most kétessé vált mert hát Zayn nincs a legjobb állapotba, de eltévedtünk és egy rajongóval voltunk aztán Ann-ékhez elmentünk utána..Hé ez előtte volt de
-Looouuu!! - állított le Liam.A szavakat csak úgy hadartam egymás után, nem törődve Liammel.
-Milyen dedikálásról beszélsz?
-Hát a ma estiről...
-Én itt vagyok a fürdőházba Lizzel, és kétlem, hogy dedikálásra kéne mennem... - a fürdőházba?A fürdőház egy olyan hely volt ahol csúszdák voltak, és....fürödni lehetett.
-Hát akkor..ez esetben...Bedőltééél! - próbáltam nem leégetni magam, de nem ment...Liam mindig is okosabb volt mint én...
-Louis mi a szart csináltatok már megint?
-Hát mi csak
-Liam jössz már? - hallottam Liz hangját a túlsó végéről a vonalnak.
-Még beszélünk Louis.Siessetek haza!Hello!
Ahogy letette Liam a telefont, abba a pillanatba Zayn is kijött csurom vizesen a wc-ből.
-Veled meg mi történt? - kérdeztem, de Zayn helyett egy úgyszintén vizes stewardess válaszolt.
-Ő csak...Szétszerelte a csapot, és a víz..hát...ki spriccolt...
-Én igazán sajnálom!Vagyis ő..vagyis mind a ketten.Tényleg..kifizetjük a kárt csak...
-Semmi baj.. - mosolygott kedvesen - Kár csak a hajammal történt. - nevetett fel - A többivel semmi gond.De megkélek titeket, hogy a wc melletti székekre üljetek..a biztonság kedvéért.
Átpakoltuk magunkat a wc-hez és ahogy elment Kate, a stewardess azonnal ráförmedtem Zaynre.
-Te barom!Mit csináltál?
-Én csak meg akartam keresni Ann-t...
-A vízvezetékbe?
-Az a hely a szoba..tudod..
-Zayn szerintem aludj inkább...hosszú útnak nézünk elébe...

Köszönet!

Sziasztok!Először is nagyon köszönjük a 6,000 látogatót (!) , jó érzés tudni, hogy ennyien megnézték már a blogunkat.Másodszor pedig, a 6,000 látogató ellenére még mindig elég kevés (!, szinte semmi (!!!) komment nem érkezik a fejezetekhez.Ezt nagyon sajnáljuk, mert így úgy érezzük, hogy csak magunknak írjuk a fejezeteket.Kérünk titeket, hogy csak egy "tetszett"-et is, de valamit írjatok a fejezet alá ha elolvastátok, és tényleg tetszett.Előre is köszönjük, és reméljük, hogy megugrik a kommentek száma!
@_etaa    /xxx/

87.fejezet - Zayn!!

-Louis szemszöge

Ahogy meghallottuk a hangot egyből hátrakaptuk a fejünket.A hang számunkra totál ismeretlen volt.
-Sziiaa - akadtam el, és egy lány neven gondolkoztam, ugyanis azt hittem ismerjük a csajt, csak nekem esett ki - Jessie?!
Ahogy kimondtam Zayn egy olyan *mi a szar* fejjel nézett rám.
-Mi?Milyen Jessie?! - fordult meg a lánya háta mögött keresve "Jessie".
-Áh nem!Csak a képzeletbeli barátom! - próbáltam kihúzni magam a cikis helyzetből.Szerencsére nevetett rajta.
-Áh.Értem, semmi baj.Britany! - nyújtott kezet nekünk - Nagy rajongótok vagyok.
-Nem látszik... - vetette oda Zayn a lánynak.Vagyis Britany-nek.
-Örülünk, hogy nem az a tipikus elmebeteg rajongó vagy, mint egyesek. - fogtam kezet vele, és egy oldalas mosollyal válaszolt, amin Zayn-nek megakadt a szeme.Muszáj voltam oldalba lökni, mert már Britany-nek is kínos volt a helyzet.
-Ti hogy-hogy Chicago-ba vagytok?
-Hát..Eleanor-hoz és Ann-hez jöttünk.Már nagyon hiányoztak.A baj csak az, hogy eltévedtünk... - válaszoltam.
-Ez esetben segíthetek. - mosolygott. - Merre tartotok?
-A repülőtér felé..
Elindultunk a másik irányba, ezzel kiderítve, hogy totál másik irányba jöttünk.Sétálás közbe egy-két nevezetességgel is összefutottunk, és beültünk egy kajázdába is.Olyan 11 körül járhatott, és ebből 6 órát le kell vonnunk az angol órához...Azt hiszem...Zayn és Britany elég közel kerültek egymáshoz..Túlságosan is közel.Mikor végleg elindultunk a reptérre muszáj volt beszélnem Zaynnel.
-Zayn!Nem gondolod, hogy neked van barátnőd?
-De van barátnőm...Mit beszélsz?
Remek..Zayn már kómába van.Mert neki is most jut eszébe, hogy régen volt már részeg...
-Okés Zayn.Fejezd be! - kiabáltam, majd felpofoztam.
-Héééé!
-Britany!Sajnálom, hogy Zayn-t ilyen állapotba kell látnod.
-Semmi baj.Ismerem! - mosolygott - Nos itt is lennénk.Remélem visszaértek a dedikálásra.
Mielőtt még leléptünk volna csináltuk egy-két képet, és autogrammot adtunk neki.Elkértük a twitter nevét, majd elindultunk a várakozó terembe.Vagyis csak én.Amikor vissza néztem nem hittem a szememnek.
-Zayn!Basszus! - szaladtam oda, és erősen megfogtam Zayn karját, majd elrántottam Britany-től. - Nagyon sajnálom.Én, mi, ő tényleg nem akarta csak
-Tudom..Csak nincs képbe.Semmi baj, és ígérem senki nem fog erről tudni!Jó utat.
-Köszönöm..jük...