2012. április 2., hétfő

36.fejezet - Irány Párizs!

- Louis szemszöge

- Tudtam hogy nem lesz jó, hogy Harrynek jogsija van....
- Ahjj Lou, siess már most nem ez a lényeg.
- Akkor mi a lényeg? - szóltam vissza gúnyosan
- Hogy öt perce nézed magad a tükörben, amikor Harrynek és Emmának lehet hogy van valami baja!
- Nem lehet mindenki olyan tökéletes mint te, édes.

Amikor megérkeztünk, egyből a kórházba vettük az irányt, ahol amint megtudtuk Emma feküdt.
- Emma! De hát....nincs is semmi bajod.... - mondtam, majd egy bíztató mosollyal kísértem az ölelésem.
- Tudom, de mondd az orvosoknak - helyeselt.
- Én....annyira sajnálom, tényleg Em én...tudom hogy... ahjj kérlek bocsáss meg én...
- Harry. Nyugodj már meg, eltört a karom, és akkor mivan? - bíztatta Emma Harry-t és próbálta megölelni.
- Csak hogy az én hibám mert....
- Ne is törődj vele. Inkább folytassuk ott, ahol abbahagytuk.
Harry vette a parancsot és megpuszilta Emma arcát.
- Csak egy valamit kérek, amíg bent vagyok. Jobban mondva kettőt.
- És....??
- Cicát. És hogy látogassatok meg minden nap. Liz, mi meg majd szórakoztatjuk a gyakorlásunkkal a személyzetet!

- Pár héttel később - Liz szemszöge -

- Emma! Szükségem van rád. Jobban mondvaa.....
- Ah.Tudtam hogy nem tudsz egyedül bepakolni. - lépett be Niall mindannyiunk nagy örömére. (Csak mert Harry Zaynnel folytatott valami fontos beszélgetést...)
- Itt az één stylistom! - jelentette ki büszkén Emma - de kölcsön veheted.
- Hát szükségem lesz rá! - nevettem.
- Amúgy olyan mintha nászútra mennétek! - jegyezte meg Niall majd gyorsan elhallgatott. - Naa akkor pakoljunk!

Másnap hajnalban indult a repülőnk, mindenki nagy örömére.
- Bazdmeg Liam, azért nem lehetett volna délutánira venni jegyet...- jegyezte meg Zayn álmosan.
- Igen, énis szeretlek Zayn. Na jók legyetek, és vigyázzatok Emmára! - mondta Liam miközben én próbáltam megölelni Emmát fájdalommentesen.

-Harry szemszöge

Nagyon sajnálom, hogy eltört Emma keze, de basszameg, nemigaz hogy ebben a hónapban sem jön össze az a retkes szex! - gondoltam magamba az éjszaka közepén. Nem tudtam aludni, mert valaki ordítozott a lakásban.
- Harry...ki a szar van itt ilyenkor...? És miért kiabál...cicára? - rohant a nappaliba Emma.
- Hé, Emma, lehet hogy egy betörő! - próbáltam hősködni, majd elővettem a régi bicskám.
- Harry. Egy bicska? Ennyire te sem lehetsz....Ez Zayn!
- Mit keres a házamba Emma  k***a kib***ott macskája?!!!
- Zayn, te barom, TE hogy kerülsz ide?!! - kérdeztem és már énis átvettem az ordítós hangnemet.
- Hát éncsak jöttem aludni amikor ez a dög....
- Mióta jársz hozzánk aludni? Amugy meg nem dög! - szakította félbe Emma.
Két kiabálás közbe felkapcsoltam a nappali villanyát.
- Mi a....telefonom! - kiáltott fel Zayn és a telefonjával játszó cicát egy enyhe mozdulattal arrébb pakolta.
- Te nem vagy normális, hát honnan tudta volna? - kiáltottam én is miközben Emma a félredobott cicáért szaladt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése