85.fejezet - Carol?!

-Liz szemszöge

A buli lefújva!Nem baj, a lényeg, hogy Liammel legyek.Másnap reggel elmentünk sétálni a városba, természetesen mutogatni az új kutyim, amit Liamtől kaptam.Rengeteg rajongóval beszéltünk, és mindannyian elmondták mennyire örülnek, hogy szeretjük egymást.Egy-két képet is csináltak velünk, aláírtuk a cuccaikat, majd meggyömöszölték a kis szőrgombócot.Ezek mellett nagyon sokat beszéltem Liammel, aki elmondta nekem, hogy pár hónap múlva Amerikába mennek turnéra.Nem igazán örültem neki, de halálosan szeretem, amiért magával visz.
-Nem igazán akarom itt hagyni Londont...Tudod, én direkt ide jöttem, hogy ne legyek olyan messze anyuéktól, de mégis nyelvterületen éljek...
-Sajnálom Liz, de nem hagyhatlak itt...Ha..szóval ha Beth..ha Beth-el nem történt volna semmi, fogadni mernék, hogy nektek is lenne USA-s turnétok.De megígérem, hogy így is énekelhetsz majd!
-Liam..az igazság az, hogy én megvagyok éneklés nélkül..Inkább orvos lennék, de én a legjobb barátnőmmel, a testvéremmel akartam leélni az életem, és ő a zenének, az éneklésnek él..Szóval követtem.
-De fogadni mernék rá, hogy szívesen énekelnél Amerikába egy 1D koncerten! - kacsintgatott Liam, amin muszáj volt nevetnem.
-Soha nem hagynám ki! - kacsintottam vissza.
-Megígérem, hogy beíratlak egy orvosos suliba..vagy mibe... - mosolygott még mindig Liam.

-Niall szemszöge

-Szia Carol... - fordultam hátra, és keserűen köszöntem Carolnak.
-Hát ti? - mosolygott.
-Inkább te?Mit keresel egy dombtetőn?ESTE? - tágult ki a szemem.
-Unatkoztam, és általában, ha unatkozok ide jövök fel kicsit kikapcsolni...
-Fura... - forgatta a szemét Liv.
-Szia egyébként. - nyújtotta Carol Livnek a kezét. - Carol Brown vagyok.
-Szia.Olivia Palvin.
-Barbara Palvin rokonod? - kérdezte mosolyogva Carol.Mindig mosolygott, soha nem láttam még sírni.
-Ööö..igen unoka testvérem...De te honnan ismered őt?
-Világhírű modell.Még szép, hogy ismerem!Egyszer úgy találkoznék vele...
-Hát el tudom intézni! - mosolygott ekkor már Liv is. - Leülsz?
-Hát nem igazán szeretnék zavarni.Inkább megyek is.További jó szórakozást.
-Ne!Maradj nyugodtan! - kiáltott Liv - Ugye nem baj? - súgta nekem, amire egy mosollyal válaszoltam.Tényleg nem zavart, hogy leül mellénk, mert azon az egy napon amikor találkoztunk nagyon megkedveltem.Először talán éreztem is valamit iránta, de mással volt "kapcsolata".Leült mellénk és végigbeszéltük az estét.Aztán amikor hazaértünk behívtuk egy kicsit magunkhoz, hogy igyunk meg valamit.Livvel nagyon jól kijöttek.
-Harry te meg mit keresel itt?Szia Em, amúgy. - lepődtem meg amikor megérkeztünk, ugyanis Harry és Em az ajtónk előtti kis lépcsőn ültek.
-Csak jöttünk, hogy odaa... Carol?Te meg hogy kerülsz ide? - válaszolt félig Harry a kérdésemre.Na ettől féltem...Ebből még baj is lehet..Basszus hülye én hülye én hülye én!!!

84.fejezet - Hello Chicago!

-Zayn szemszöge

Louis-val akadt egy hihetetlenül hülye ötletünk..Kitalálta Lou, hogy utazzunk el Chicago-ba Eleanor-hoz és Ann-hez..Az igazság az, hogy már nagyon vártam, hogy láthassam Ann-t.Amikor megérkeztünk Chicago-ba azonnal fogtunk egy taxit, és rögtön a....az igazság az, hogy halvány lila fogalmunk se volt arról, hogy hova menjünk.
-Louis...most hova?! - álltunk Lou-val egy hatalmas város előtt, és azt se tudtuk, hogy hol vagyunk..jó persze a reptéren, de úgy általánosságba.
-Nem tudom...Talán üljünk be egy taxiba, aztán meglátjuk mi lesz. - egy taxi felé vettük az irányt, és mivel csak egy útitáska volt nálunk a csomagtartóval sem kellett szerencsétlenkednünk.A taxisnak azt mondtuk, hogy vigyen minket egy olyan helyre, ahol a leghíresebb modellek dolgoznak úgy általánosságba.Kiszállás előtt még kért tőlünk egy-egy autógrammot, és képet a lányának..Mikor kiszálltunk egy hatalmas üvegházzal találtuk magukat szembe.Bementünk és a recepciós hölgy azonnal eligazított minket, és felkísért a lányok öltözőjéhez.
-Nem akarok még egy sorozatot James!Elég volt az az 1000 amim eddig szenvedtünk! - hallottam bentről a kiabálást amikor bekopogtam az ajtón.
-Pedig biztos vagyok benne, hogy ez is olyan szuper szexin sikerülne, mint az ezelőtti 1000! - nyitottam be Ann öltözőjébe.
-Te jó világ!Zayn! - ugrott fel a székéből Ann, és azonnal az ölembe ugrott. - Hát te meg mit keresel itt? - mosolygott még mindig.
-Már nagyon hiányoztál, és gondoltam eljövök meglátogatni téged! - néztem mélyen a szemébe, majd egy szenvedélyes csókot nyomtam a szájára.Ezután mindent elmeséltem neki, az ittlétemről, majd elmentünk sétálni a közeli parkba.

-Louis szemszöge

Eleanor ajtója előtt állva, kicsit elgondolkoztam azon, hogy mekkora baromságot csináltam...Annyira belemerültem a gondolkozásba, hogy észre se vettem amikor Eleanor ajtót nyitott.
-Louis!Hát te meg hogy kerülsz ide? - kérdezte hatalmas mosollyal az arcán.
-Hát én csak eljöttem meglátogatni! - mosolyogtam én is, majd egy lágy szenvedélyes csókot leheltem az ajkára.Kevés beszélgetés után elmentünk kajálni valami helyi cucc-ba, ami Eleanor kedvence lett az idők során.A nap nagyon jól telt, egészen addig amíg elköszöntünk a lányoktól és én meg Zayn mint két totál barom elindultunk egyedül, gyalog a repülőtérre.Persze, hogy eltévedtünk, és már elég későre jár.
-Basszus Lou, mi semmit nem tudunk gond nélkül megcsinálni..Nem fogunk visszaérni a dedikálásra, és Liamék nagyon, de nagyon le fognak minket cseszni...Szerencsétlenek vagyunk...
-Nyugi Zayn!Felhívunk valakit, és hazaérünk a dedikálásra!
-Hát remek...akkor elővennéd a telefonod?!Mert az enyém fullra le van merülve!
-Okés okés...csak elő keresem a táskámból! - kutattam a táskámba, de sehol nem találtam.. - Basszus!
-Mi van?!
-A töltőn hagytam...
-Akkor menjünk vissza érte!
-Nem azon a töltőn!Az otthonin!És amúgy is, te oda találnál?!
-Na remek...most aztán tényleg itt ragadtunk...
-Louis?Zayn?!Sziasztok!Hát ti mit kerestek Chicagoba? - hallottunk egy lány hangot a hátunk mögűl.

83.fejezet - Lefújva!

-Louis szemszöge

Elindultunk Harryékkel Niallékhez és Limékhez, hogy felvegyünk őket.Niall és Livi lemondta, mert romantikus randit szerveztek.Zayn kipattant a kocsiból, és beszaladt Liamékhez.Mikor már több mint 10 percig nem jött ki, kénytelenek voltunk mi is bemenni.Vagyis jobban mondva csak én.Em és Harry a kocsiba maradtak..nem akarom tudni, hogy miért...
-Louis!Miért nem szóltatok?! - kiáltott rám Liz amikor bementünk.
-Bocsi!Elfelejtettünk.De nem olyan nagy baj!
-Nem olyan nagy baj?! - akadt ki teljesen Liz, amit nem igazán értek, hiszen ez csak egy kis buli lett volna.Végül minden le lett fújva..Az általuk szervezett buli és az általunk szervezett vidámpark is..remek...
-Zayn neked van valami programod mára? - kérdeztem szomorúan a kocsi felé sétálva.
-Hiányzik Ann... - hajtotta le a fejét.Ekkor remek ötlet jutott eszembe.
-Utazzunk el hozzájuk! - böktem oldalba.
-De hát holnap fellépés...
-De csak este!Addig simán visszaérünk!
-Mire várunk még?! - nevetett fel Zayn, és egy kissé nem kívánt kép ütötte ki a szemünk.
-Mit nyáladzotok már megint?!Főleg itt, ahol mindenki láthat titeket! - nevetett Zayn az ajtót kinyitva.Beültünk a kocsiba, és elindultunk haza.Úgy gondoltuk, hogy Harryéknek nem mondjuk el, mert nem támogatnának..persze úgy könnyű, hogy veled van a barátnőd.Ahogy hazaértünk összepakoltunk, és az első járatra felültünk ami Chicago-ba vezetett.


-Liv szemszöge

Ami a szemem elé tárult egyszerűen gyönyörű volt.Egy domb tetején álltam egy fátyol sátorba, és egész Londond-t beláttam.
-Niall...ez gyönyörű..nagyon köszönöm! - ugrottam a nyakába.
-Én meg nagyon szeretlek! - mosolygott, és egy szenvedélyes csókot lehelt az ajkaimra.A vacsi egy Niall által kreált Ír kaja volt..nagyon ízlett.A desszert pedig a jól bevált romantikus desszert, a csokiba mártott eper volt.A sötétséget a csillagok fénye világította be, és persze az a pár gyertya ami a hangulatot festette.
-Liv..kérdezhetek valamit? - nézett felém Niall egy halvány pírral az arcán.

Liv ruhája

-Persze! - mosolyogtam vissza.
-Költözz ide hozzám...kérlek!Én nem bírok nélküled létezni, olyan egyedül érzem magam nélküled.Költözz hozzám, örökre!
-Niall - mosolyogtam el, de aztán lehervadt az arcomról a mosoly - Nem lehet... - pottyant ki egy könnycsepp a szememből - Még nem vagyok nagykorú, és anyáék nem igazán engednek..Sajnálom! - ekkor már szó szerint sírtam, és beleborultam az ölébe.Ő elkezdte simogatni a hajam.
-De már 16 vagy..és én meg nagykorú..Tudnék rád vigyázni!
-Sajnálom Niall..Megígérem, hogy amint anyáék beleegyeznek azonnal jövök hozzád..kivéve ha.... - itt elcsuklott a hangom, mert bele se akarok gondolni abba a "ha" -ba...
-Kivéve ha? - kérdezett vissza Niall kérdő tekintettel.
-Kivéve ha akkor már nem kellek neked... - hajtottam le a fejem.
-Na ide figyelj Olivia Palvin, soha, de soha nem lesz olyan, hogy te nem kellesz majd nekem!Örökké és tovább is kell majd, hogy velem légy!Ezt nagyon jól vésd a fejedbe!És soha nem felejtheted el!SOHA!Mert nagyon szeretlek! - nézett mélyen a szemembe.
-Én is nagyon szeretlek! - mosolyodtam el, majd egy halvány puszit nyomtam a szájára.Mikor elváltak az ajkaink ő újra megcsókolt, majd újra és újra.Ezután egy hatalmas és szenvedélyes csókolózásba kezdtünk, aminek jobban örültem volna, ha sosincs vége.De sajnos egy ismeretlen hang megzavarta az "elfoglaltságunkat".