2012. április 2., hétfő

32. fejezet - Dani?!!

- Liam szemszöge

- Kicsim, jött egy sms-ed. - kiabáltam be Liz-nek a fürdőbe.
- Nézd meg! - kaptam meg a felhatalmazást.
- Liz! Remélem jól vagy, nagyon hiányzol, szeretlek! Dani. - olvastam ledöbbenve a szavakat. Köpni, nyelni nem tudtam.

- Ez, ez mi? Mi ez? - értetlenkedtem, ahogy Liz kilépett a fürdőből.
- Micsoda, ki írt? - kérdezte meglepődve, látta hogy valami nincs rendben.
- Dani? KI A SZAR AZ A DANII?! - emeltem fel a hangom.
- Ja, csak egy barátom. - válaszolt nyugodtan.
- Egy barátod? Elég jó barátod lehet ha azt írja hogy szeret! - ordítottam.
- Azt írta? - kérdezett vissza most már ő is nagyon meglepődve. - hadd nézzem...
- Jó csak tessék, szolgáld ki magad. - dobtam le az asztalra a telefont ami kis híján leesett a földre és kíváncsian vártam a válaszokat.
- Hát ez hülye... azt hittem hogy már megbeszéltük... - beszélt Liz a telefonjához.
- Hát jól megbeszélhettétek egy romantikus este során vagy valami... Liz én ezt nem hiszem el, hogy tehetted?
- De én nem! Hadd mondjam már el legalább...
- Szerintem nincs miről beszélgetnünk!
- Hát persze, mert nekem mindig meg kell hallgatni téged amikor bajod van de én? Hát az kit érdekel hogy velem mi van? Igazad van, nincs miről beszélni. - csapta be az ajtót maga után Liz, majd pár perc múlva megjelent a bőröndjeivel.
- Liz. Azért ennyire nem volt komoly. Megbeszélhetnénk.
- Aha, most meg megbeszélhetnénk, hát pár perccel ezelőtt még nem volt miről beszélni, szerintem most sincs!
- Várj már...mi nem ilyenek vagyunk, jobban megoldjuk a dolgokat.
- Szóval már Emmába is belekötsz? Mit akarsz még? Gyerünk most mondd, gyorsan! - Liz már sírva szaladt le a lépcsőkön, sehogy sem tudtam megállítani.
- Nem, én csak...
- Szia!

- Harry szemszöge

- Így hogy most már... - Emma figyelmeztetően nézett rám - ööö.Nagyon szeretlek... így már ideje lenne megejteni azt a második randit, nem gondolod?
- Végül is, talán megoldható... - kacsintott Emma, éreztem hogy ezzel meg is van beszélve az ügy.
- Elmegyek! - rontott be Liz a házba.
Basszus, már majdnem ott voltunk az ágyba, és ahjj!!!
- Hova? Mi van? - lepődött meg Em.
- Haza! - odafordultam, de láttam hogy semmi közöm most ehhez. - Magyarországra! Vissza a gettóba, ahol még legalább az emberek megbeszélik a gondjaikat...
- Nem mehetsz haza, Liz! Várj!
- Szeretlek Emma, hiányozni fogsz...Sajnálom. - csapta be az ajtót Liz.
- Ez mi volt? - kérdeztem, és reménykedtem hogy még van esély a ma estére...mármint.Hagyjuk.
- Most átmegyek Liam-hez! - hagyott Emma is faképnél.

- Emma szemszöge

- Mi történt? - kérdeztem kissé vádaskodó hangon.
- Dani. Az ki? Írt egy sms-t és én...- Liam elmesélte az egész sztorit.
- De hát ők SOSEM VOLTAK EGYÜTT! Ahh. Mielőtt eljöttünk kissé összemelegedtek, de Liz tudta hogy nem lesz ez így jó és tisztáztak mindent, de ez a csávó sosem adja fel! De Liz nem szereti őt! Nem hiszem el, hogy lehetsz ennyire....
- Pancser! - fejezte be a mondatom Liam.
- Haza megy!
- Te jó ég, mit csináltam?
- Szerintem ne ezen agyalj hanem siess ha még valaha akarod őt látni..... - a mondat végénél Liam már a kocsiban ült, s a reptér felé vette az irányt.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése