2012. április 6., péntek

47.fejezet - Továbbjutás!De nekem így nem kell!

-Harry szemszöge

Annyira örültem, hogy bent lehettem az éneklésen.Nagyon hálás vagyok ezért Simonnak.
-Harry! - hallottam Emma hangját a távolból.
-Emma! - szaladtam felé, majd megöleltem, és megcsókoltam. - Nagyon büszke vagyok rád!
-Nagyon köszönöm, hogy bent voltál!Szeretlek! - súgta a fülembe, és olyan szorosan öleltem, amilyen szorosan csak lehet.A baj csak az volt, hogy egy pár hangját hallottuk közeledni, így el kellett hogy engedjük egymást, és úgy tenni mint ha most beszélnénk elsőre, nehogy azt higgyék, hogy Emmáék azzal, hogy ismernek minket, továbbjutottak.

-Liz szemszöge

-Hogy-hogy ti voltatok a vendég zsűri? - kérdeztem Liam-et, de mielőtt válaszolt volna, egy halvány csókot ejtett a számra.
-Felkért Simon, és úgy gondoltuk, jobb ha meglepetés lesz. - mosolygott Liam.A homlokunk egymásnak volt döntve, úgy néztük egymás szemét.
-A szerelmes gerlék.. - jött oda Lou sírást imitálva - Nem féltek, hogy meglátnak titeket?
-Uh basszus tényleg... - szomorodtam el, majd egy hang szólított minket.
-Sok szerencsét szivi! - kacsintott rám Lou, majd összeverődtem Emmával, és elindultunk a többiekkel.
-Sziasztok lányok. - köszöntött minket Simon. - Az éneklés sorszámának szempontjából fogtok bejönni.Szóval Emma, Liz.Gyertek! - mosolygott Simon.Elindultunk.Jobban vert a szívem, mint bármikor máskor.
-Nos lányok..ugye tudjuk, hogy a fiúkkal elég szoros kapcsolatba vagytok.
-Igen... - néztünk Simonra szomorúan.
-Ha itt nem juttok tovább, ők simán be tudnának titeket futtatni.
Ekkor már tudtuk, hogy nem jutunk tovább.Sajnálom, hogy ismerem a fiúkat.Na jó..igazából meghalnék ha nem így lenne.
-Igen..tudjuk.. - hajtotta le Emma a fejét - De mi nem azt akarjuk, hogy azért szeressenek minket, mert hogy a One Direction.Nem akarjuk, hogy ebben ők is segítsenek.Magunknak akarjuk megcsinálni. - kezdett sírásba Em, de erőt vett magán, és letörölte a könnyeit.
-Én is így gondolom..de nem egészen csak veletek...
Mi?Nem egészen velünk?Akkor kikkel?A többi csajjal?Ezt nem értem...
-Szóval..mivel nem angolok vagytok, elég necces lenne bejuttatni titeket a műsorba.Mindenki azt hinné, mivel magyarok vagytok, hogy bunda.Ezért arra a döntésre jutottunk a fiúkkal, hogy egybe rakunk titeket 3 másik lánnyal, akik kevésbé jók mint ti, ezért az lesz a feladatotok, hogy tanítsátok őket.
-Mi? - képedt le Emma, elég bunkó arckifejezéssel.
-Értjük! - próbáltam menteni a helyzetet - És kik lennének azok a lányok?
-Ivy,Beth és Abby.Ivy és Beth hozzátok hasonlóan együtt jöttek, Abby viszont még senkit se ismer a csapatból.Nos mit szóltok lányok?Benne vagytok?
-Igen! - próbáltam hamarabb megszólalni mint Em, mert tudtam, hogy az ő válasza teljes mértékben a NEM lett volna. - Igen!Benne vagyunk. - ismételtem meg, mire Emmának elkerekedett a szeme.

-Emma szemszöge

Mikor mindenkit útjára engedtek, nekünk még össze kellett haverkodnunk a csajokkal.Nos nálam ez egy "Sziasztok Emma Sthol" volt.
-Na mi megyünk!Sziasztok találkozunk legközelebb! - jelentettem ki, majd hogy Liz is velem tartson karon fogtam és magammal húztam.
-Igen? - kérdeztem felháborodva - Mi a f*sz az az igen?NEM!Egy rohadt nagy NEM!Mit akarsz saját karriert, vagy olyat, ami az x-faktor első döntőjében véget ér?
-Emma nyugodj már meg!A fiúk is benne voltak, szóval nem lehet olyan rossz.És még nem is hallottad őket énekelni.
-Liz Simon is megmondta, hogy nem annyira jók mint mi.Én NEM, ismétlem NEM fogom őket tanítani.Majd te csinálod, úgy, ahogy akarod.
Ennyi volt a beszélgetésünk Lizzel egészen a haza vezető útig.A fiúk látták a kocsiba hogy rohadtul nem vagyok jó passzba, és mivel már tudják ilyenkor mi a dörgés nem szóltak egy szót se.Annyit hallottam, hogy mikor mi kiszálltunk a fiúk egy "sok szerencsét Haz" - ot mondtak Harrynek.
-Nem vagyok süket! - jegyeztem meg gúnyosan, majd egyenesen a gardróbba vettem az irányt.Leöltöztem, és felvettem egy bő pólót egy rövid nacival, kibontottam a kedvenc chipsem, és leültem tévézni.Amikor bekapcsoltam a viva-ra volt téve, és persze egyyből megszólalt a "one thing" a fiúktól.Egyből elkapcsoltam.Harry eközben óvatosan letelepedett mellém.Ő egy szürke melegítőt és egy fehér pólót viselt.
-Mi a baj Emma?
-Semmi. - jelentettem ki egyhangúan.
-Kérlek Emma.Nem akarom, hogy titkolózzunk egymás előtt.
-Nem megyek az x-faktorba.Tessék most boldog vagy? - álltam fel a kanapéról és sétáltam a konyhába, mire Harry utánam szaladt és megfogta a karom.
-Mi???Mi az hogy nem indulsz?Mégis miért?
-Mert én úgy terveztem, hogy a színpadon, majd én és Liz aratunk.Nem pedig én,Liz és még három balfék.
-Emma...nem balfékek...jó hangjuk van..
-Igen..de én nem akarok csoportba kerülni...
-Miért?Mi is egy csoporttá alakultunk, és nézd..elválaszthatatlanok vagyunk.
-De azok ti vagytok!
-Ne idegeskedj!Minden rendbe lesz!És ha tényleg úgy érzed, hogy nem vagy velük jóba...de tényleg, csak ha nagyon úgy érzed.Gyere haza hozzám.
-Szeretlek Harry! - bújtam a mellkasába.
Másnap reggel indulnunk kellett Simonhoz énekelni, és megismerni a csoportot.Jaa,,,!!És beköltözni a versenyzők házába, ahova nagyon nem akarok beköltözni, mert tudom, hogy nem fogom kibírni Harry nélkül egy napig sem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése