- Liz szemszöge
- Hmm...nemrossz. - mondtam nevetve Liamnek.
- Hát ennél menőbb buliba nem tudtunk hozni titeket - mondta válaszul.
- Emmi, gyere velem! Megbocsátotok egy pár percre? - mondtam majd elindultunk Emmával körülnézni és beszélni. Az estéről beszéltünk - bár a legnagyobb részét Eleanor-nál már kitárgyaltuk - elmondtam, hogy Liam megkért hogy költözzek oda.
- Te normális vagy? Nehogy már ne engedjék meg, hát Liam felnőtt, vigyázna rád meg azért mégiscsak ottvagyunk melletted. Már kb. két hónapja itt vagyunk, olyan jól elvagyunk nem volt semmi baj.
- Én majd ráveszem anyukáját - mondta Liam, kissé szívbajos állapotba kerültem ahogy észrevettem hogy hallott minket.
- Hát tudod hogy mindennél jobban szeretném én is...megpróbálhatod, de... nemtudom. - mondtam szomorúan, tudtam hogy nem fognak beleegyezni.
- Anyukád meg akar ölni engem? - mondta, Emmával kérdően néztünk rá - Nem bírom ki hogy ne legyél egész nap a közelemben. Miért akar megfosztani anyukád a legcsodásabb dologtól ami valaha történt velem?
Ekkor Harry lépett oda és jelezte Liam-nek hogy ők most elrabolja Emmát.
- Eleanor szemszöge
- Te is modellkedsz? Annyira örülök hogy valaki végre nem énekes vagy táncos körülöttem. - nevettem fel és vártam Ann válaszát. - vicceltem.
- Igen az vagyok, de még nem volt semmi komolyabb munkám de nagyon szeretném ha.....
- Eleanor Calder? Micsoda szerencse úristen! - lépett oda George Sequin, a világ leghíresebb fotósa hozzánk.
- George? Régen láttalak, miujság feléd? - kérdeztem udavariasan, láttam hogy Ann nagyon zavarban van - jajj elnézést ő itt Ann, ő is modell. Magyarországról jött. Zayn barátnője.
- Hmm milyen különleges szépség. Eleanor! nincs kedvetek eljönni velem a csodálatos Los Angeles-be? Kellene egy új képsorozatot készítenek, és azt hiszem megtaláltam a tökéletes modelleket hozzá.Kb. két hétig lennétek ott. Ann?
- Hát...ez elég gyorsan jött én....- nyögött Ann
- Persze, nagyon jól hangzik! -mentettem meg a helyzetet.
- Remek, ha nem gond akkor holnap este indulni kéne. Küldök értetek magángépet, kaptok szállást meg mindent csak gyertek! - mondta George lelkesen
- És....nem jöhetne velünk még egy ember? Louis.... én nem bírom nélküle ki.- mondtam.
- Jólvan, jöhet és Ann? Zayn nem akar jönni? - kérdezte George, mire Zayn ott termett.
- De szeretne! Üdvözletem. - köszönt George-nak Zayn illedelmesen.
- Na akkor majd küldöm a gépet, itt a névjegyem. - nyomott egy kártyát a kezembe George majd el is suhant.
- Eleanor? Megyünk L.A.-be! - mondta Ann. Azt hiszem jól megleszünk ezzel a lánnyal.
- Szivem, miujság? - jött oda Lou és édesen megcsókolt.
- Megyünk L.A.-be. Te is jösz, meg Zayn és Ann!
- Ez komoly? Munka? De örülök! - mondta Louis de láttam hogy hiányozni fognak neki a srácok.
- És velem mi lesz, szerelmem, itt hagysz? - jött oda még Harry is aggódva.
- Hát vinnélek édesem de nem lehet. - ölelte meg Harry-t "szerelmesen"
- És mi lenne Emmával nélküled? - tette hozzá Ann a legjobb pillanatban.
- Igaz. Sajnálom, Lou. Hiányozni fogsz. Megyek felszedem a csajom! - mondta Harry és meg sem várta amíg kinevetjük magunkat rajta.
- Liz szemszöge
Már hazafelé tartottunk, a kocsiban megtárgyaltuk Eleanor és Ann munka ajánlatát, amikor Liam feldobott egy ötletet.
- Nagy baj lenne ha ma nálatok tölteném az estét?
- Hát nekem tudod hogy nem. - kacsintottam.
Mikor a házunk elé értünk elköszöntem mindenkitől, majd kiszálltunk a kocsiból. Liam kézen fogva vezetett a házig.
- Most elengedhetnél mert így sosem találom meg a kulcsom! - nevettem és egy puszit nyomtam az arcára.
- Szastok! Megjöttem vagyis jöttünk! - anya máris ott termett a köszöntésemre. - itt marad Liam az este, nem baj?
- Dehogyis!
- Csak aztán semmi szex! -tette hozzá apa. Imádom az apukám.
Felnevettünk, Liam kezet fogod apuval, majd felmentünk a szobámba.
- Ezt most komolyan gondolta hogy....? - kérdezte kissé aggódva Liam
- Dehogyis, mindenkivel ezt csinálja. Ide is ezzel engedett el! - ezután már tényleg feloldódott a hangulat.Az este többi része olyan csodás volt, akárcsak a tegnapi.
Reggel Liam mellett ébredtem, még sosem volt ilyen jó felkelni. Lementünk reggelizni, anyu és apu már ott vártak.
- Jó reggelt! - köszöntük szinte egyszerre Liam-mel.
- Beszélnünk kell. - mondta apu.
- Baj van? Uram! Én ténylég nem , esküszöm! - mentegetőzött Liam
- Nem, nem arról van szó, bár remélem is. - nevetett fel. - Hazamegyünk.
- Micsoda? Nem! Nem megyek haza. Nem, nem NEM! - mondtam elcsukló hangon.
- Te nem, csak mi.
- Komolyan? ez....remek! Úgy értem bízhatnak bennem. - mondta Liam, mintha csak az ő szülei lennének.
- Így döntöttünk, mi jobban szeretünk otthon lenni, ti pedig nagyon jó lel vagytok itt, meg ittvannak a többiek is. És mégiscsak mindjárt 16 éves vagy.
- Köszönöm, annyira szeretlek titeket! - borultam a nyakukba!
- Ezt te...?
- Hát amikor elaludtál, volt egy kis beszélgetésünk apuddal. - mondta Liam.
- Csak annyit mondhatok hogy köszönöm, és nagyon szeretlek.
- Én még jobban. - megpuszilt a homlokomon. Annyira jól néztünk ki együtt. A válláig értem, és imádtam mikor lehajol és a homlokomra ad puszit...
- Akkor hozzám költözöl?
- Igen, de mi legyen a házzal?
- Hát a srácok már kitaláltak valamit, és mellesleg apukád is beleegyezett. Na jó nem teljesen tudja az igazat.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése