6. fejezet - Álmodom?

-Ti....vettetek egy házat? Londonban?!!!!
- Nagyon nagy baj? Féltünk a véleményedtől....- mondta apu, azzal az örökvidám arccal.
- Ezt....nem hiszem el.Álmodom? Mondjátok hogy nem.
- Ezek szerint örülsz. - nevetett fel apa és magához szorított, felemelt és forogni kezdett.

- És hogy jött ez a ház vásárlás? Úgy tudom wellness-ezni voltatok. Rosszul tudom?
- Valóban ott voltunk. - erősített meg anya majd felvette a telefonját és kiment a szobából.
- A harmadik napon felhívott Andi, hogy van egy aranyos kis ház szembe velük, nem is olyan drága, és tudja hogy mennyire ki akartok menni Londonba. És hát nem tudtam ellenállni az ajánlatnak.
Andi az unokatestvérem, 26 éves és Londonban él a férjével Tomival. Már tervezgettük hogy kimegyünk nyelvet tanulni régebben is, csak akkor még kicsik voltunk. Ahogy pedig a One Direction-mánia megfertőzött, tisztává vált, hogy ki fogunk menni Emmával. Csak egy gond volt. Andiéknak csak egy plusz helyük volt, és Emma nélkül semmiképp nem akartam menni. Ez a ház pedig azt hiszem hogy valóra válthatja a régen dédelgetett álmokat....
- Nem tudom hogy megköszönni apa! Nagyon szeretlek titeket! - öleltem át, a könnyek már csorogtak le az arcomon a boldogságtól.
- Igazán nincs mit!:) De aztán jól tanulni! - figyelmeztetett.
- Mindennél jobban fogok igyekezni!
Amikor anya visszajött vacsorázni kezdtünk. Miután végeztünk átkérezkedtem Emmához, hogy elújságoljam a jó híreket.

-Ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá! Na necsináldmárúristeeen! - kb. ilyen reakcióra számítottam.
- És akkor nyáron....megyünk.....LONDONBA?!
- Igen! - Fél órán át tartó ölelkezésbe, örömködésbe, visongatásba kezdtünk.
- Télleg Emma! Mikor jönnek haza a szüleid?
- Kedd dél körül száll le a repülő, estére itt lesznek:)
- Értem. Na megyek mert holnap suli...
- Sziia husfej!!

- Mondjuk el nekik szombaton?
- Szerintem tartogassuk későbbre ezt.
- Örülni fognak szerinted? Vagy azért még nem vagyunk haverok meg semmi...
- Óó biztos örülni fognak! Így jobban megismerhetnek minket.
- Igaz.:)
A szünetek másodperként suhantak el egész héten, de főleg hétfőn. Az osztálytársaknak már elegük volt a folytonos Londonozásból meg visongatásból. Megértem őket, valóban elég idegesítő lehet.

5. fejezet - Meglepetések

- Danielle-lel? - Kérdeztük hatan szinte egyszerre.
- Igen! Este találkozunk, mert még van pár dolog amit meg kell beszélni.... - mondta sugárzó arccal.
- ööö oké..... - nyögött fel Niall és bekapta a pizza utolsó falatját.
- Hát ez remek, mindenki jókedvű akkor mostmár tényleg beszélhetnének a lányok is.- mondta Lou.
- Köszönjük. Meséljünk magunkról, vagy kérdeztek?
- Nekem van egy kérdésem! Minden magyar lány ilyen szép mint ti? - Harry, ki más.
- Ne zaklasd már őket Hazz. - szólt közbe Zayn, hálistennek. Nem igazán tudtunk volna megszólalni egy ilyen mondat után.
- Ahm....mindjárt jövök.Egy pillanat - ment ki Emma a szobából, túlságosan el volt ragadtatva, elvégre élete szerelme szépnek tartja.
- Bocsássatok meg neki. "Kissé" rajongó. hahah.:D És meséljetek, hogy milyen érzés tudni hogy lányok ezrei szerelmesek belétek?
- Igazából, kissé nehéz feldolgozni, még így egy év után is. Néha kissé bizarr, de próbálunk annyit adni magunkból amennyit csak lehet! - Niall
- És gondoltátok volna azon a napon amikor elmentetek a meghallgatásra, hogy egy nap majd ez lesz, ami most van?
- Hát szerintem egyikünk sem hitte, hogy az életünk ilyen módon meg fog változni.
- Harry jött ide a legnagyobb álmokkal, elvégre ő a legfiatalabb - mondta Lou
- Hát ez így van.
- Igazából nem is lehet leírni azt amit akkor éreztem - mondta Niall azzal az édes, álmodozó arccal amit már annyira ismerünk.
- Én másodjára voltam itt.... Féltem az elutasítástól, nagyon. - Liam
Emma visszajött, és hozott innivalót. Hallotta hogy Liam a multjáról mesél ezért bele is vágott abba a témába, amit leginkább szerettem volna tudni róla...
- Tényleg, amugy hallottunk hogy volt egy házatok Rózsadombon. Ez igaz?
- Igen, így van. Ti ezt honnan tudjátok? - kérdezte Liam meglepetten
- Khmm...kapcsolatok.:D - mondtam
Ezek szerint igaz. Ő ittvolt tőlem pár száz kilométerre. Ittvolt, és én nemtudtam. Nem is ismertem. Úristenem.
Nagyot kortyoltam az innivalóból, valahogy le kellett hűtenem magam, most és lettem kissé túlságosan is izgatott.
- Most jut eszembe! A videóitok nagyon jók, de nem énekelnétek nekünk valamit most így élőbe? - vetette fel Zayn
- Igen tényleg! - csatlakozott mindenki...
- Hát nektek mindent.;) Mit énekeljünk?
- Valamelyik dalunkat! Melyik a kedvencetek?
- Nekem az Another World - mondta Emma
- Nekem meg az I wish - tettem hozzá
- Hát akkor legyen mondjuk.... More than this? Az különösen jó volt.
- Akkor az lesz!:) Lemegyünk akkor a zongorához jó?
- Persze!
Az éneklést nagyon élveztük, bár szerintem ennyire még a sulis fellépésünk előtt sem izgultunk.De azt hiszem ez érthető.
-Ez...atyaég nagyon jó volt! Nagyon, nagyon!
- Ooo köszönjük, de azért nem annyira.:D
- De annyira!
Mindenkinél többet ért az ő véleményük.
- Úristenem, ennyi idő elment már? - nézett az órájára Liam - Két óra múlva találkozom Danielle-lel!
- Jaj ne! Na mindegy, menj, remélem minden rendbe jön! - mondtam. Azért azok a könnycseppek ott voltak a szememben.
- Erről, még beszélnünk kéne mert...... - sétált ki Zayn Liam oldalán.
- Akkor azt hiszem hogy mára ennyi volt. Lányok nagyon élveztük ezt a pár órát veletek, azt hiszem jövő szombaton ugyanilyenkor.;) - mondta Lou, és valahogy olyan felelősségteljesnek tűnt, mintha Liam a fia lenne és tanácsokkal kéne őt ellátnia.
- És hét közben is írunk! - Tette hozzá Hazz.
- Természetesen! - csak hogy Niall is közbe szóljon valamit.
- Na pá-pá lányok nem sokára beszélünk! - szíveket mutattak
- Sziasztok fiúk - mi is szíveket mutattunk.
- Pusziljuk őket mi is! - kiabált át Liam és Zayn a másik szobából.
Elmosolyodtunk, integettünk, majd letették.
Eddigi életünk legjobb három órája és huszonnyolc perce volt. Alig vártuk már a jövőhét szombatot.

- Szerinted Liam és Danielle kibékülnek? - nem tudtam ezt a gondolatot kiverni a fejemből.
- Tuti. Annyira boldog volt Liam. Semmi más nem dobhatta fel ennyire.
- Örülök nekik. Nagyon szeretem őket mindkettőjüket. De azért itt van az a féltékenység...Annyira elgondolkoztam azon amit Liam írt. Igazából én is így vagyok vele. Hagyom hogy boldog legyen Danielle-lel, hiszen ő a világ legcsodálatosabb lánya, jobbat nem is találhatott volna....

Anyuék vasárnap este értek haza. Hiányoztak már nagyon. De ami a kipakolás, mesélés, és ajándékosztás  után következett arra nem számítottam.
-Vettünk egy házat Angliában!

4. - Beszélgetések

Csörög a telefon.

- Mondjad bébi... - vettem fel hullára hasonlító hangon, elvégre aludtam hajnali 3-kor.

- Én....Lizzi....én nagyon félek.Ahh gyeremár át ezt így nemlehet megbeszélni... - Emma hangja tényleg remegett a félelemtől.

-Jolvan ötperc és ottvagyok, addig próbálj meg lenyugodni,jó? Na puszi...

Ha valaki más hívott volna valószínűleg elküldöm az édes anyukájába és rácsapom a telefont...de hát Emi...Kíváncsi voltam hogy mi lehet az....

- Én....én csak.....milesz hogyha nem fognak kedvelni minket? Ha nem tetszik nekik a modorunk vagy ilyesmi.Mi lesz?

-De hát írták már hogy jófejek vagyunk meg ilyenek.Emma.Mi a baj? De tényleg tudom hogy nem ez az.

-Hát....hogy ugye....lehet hogy....még ha esetleg tetszünk is nekik.Mondjuk erről álmodni sem merek.De mi lesz hogyha mondjuk Harrynek te fogsz bejönni? És Liamnek meg én.Szóval mit fogunk csinálni?

- Elmondjuk nekik hogy sajnáljuk de ez nem kölcsönös.És kész.

-De hát....One Direction.Te komolyan képes lennél nemet mondani nekik?

-Hát nagyon nehéz lenne, tudom, de egyik szuperdögös, selymeshangú, extraédes fiú sem választhat el a legjobb barátnőmtől!

-Én, nagyon féltem hogy nem is érdekelnélek ha igy lenne véletlenül.

-Hogy juthat ilyen hülyeség az eszedbe?! - szorosan magamhoz öleltem, és a fülembe súgta, hogy: Szeretlek husi, nagyon szeretlek! 

Az egész éjszakát végigbeszélgettük. Ennek köszönhetően egész nap olyan fáradtak voltunk hogy minden óra előtt meg kellett innunk egy kávét. Ha a szüleink hazajönnek és megtudják ezt, kinyírnak. De nem fogják megtudni. Nagyon remélem. 

- Hello lányok miujság? Bocsi a szombatiért, higgyétek el hogy én sem akartam így. De jobban szeretem őt annál hogy magam mellett tartsam boldogtalanul. - Liam x

-Köszönjük, jól vagyunk. Liam, annyira sajnáljuk, el sem tudod hinni hogy mennyire. Tényleg azt hittük hogy neked már ő lesz a feleséged meg minden. Reméljük jobban leszel nem sokára, bár tudjuk hogy nem könnyű... Nagyon szeretünk mindannyiótokat! - Emma&Liz

 

- Atyaéééééég!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Szombat van Lizzi, szombaaat!!!!!!!!!!!!!!!!!!Áááááááááááááá.I'm fangirling with all my power.*_*

-Tudoooom uristeeen, ez nemis igaz.Nem nem neeem.*_* 

Sajnálom, ez kihagyhatatlan része volt az életünknek. 

*délután kettőkor*  - Just Five Sexy Boys bejelentkezett.

- Istenem, ezt vártuk.hahaha:D

Ezután hívtak, mi már teljes puccban álltunk tízkor, nehogy lekéssük őket. És ott voltak. Velünk skype-oltak. Ez egy álom.

- Na hello bello lányok - Harry

- Vassapnin'? - Zayn (bár tudom hogy nem tudtátok volna kitalálni.hahah)

- Többiek? - Emma

- Niall még kajál, Liam az anyukájával beszél, Boo Bear meg fogalmam sincs. Édesem? Mit csinálsz? - Harry

- Ahh tényleg nemtudom hogy melyiket vegyem föl, mégis csak jó benyomást kéne tenni nem, bár tudom hogy rajongók de azé..... - jött be Lou félpucéron a szobába két pólót tartva a kezében - miért nem szóltatok hogy már kezdődik? Ahh bocsi lányok. Ittvagyok már, ne aggódjatok, na de melyik legyen? 

- őszintén Louis, mindkettő csíkos, csak az egyik kék a másik meg piros csíkos, nem mindegy? - mondta Zayn - más részről pedig ordítottunk, csak te épp Eleanor üzenet rögzítőjére énekeltél fel....

- Na jól van már, te meg fél óráig álltál a drága tükröcskéd előtt.....

-Nyugi srácok, nyugi.:D Lou, szerintem a kék csíkos jobb, mert az volt rajtad a koncerten is amin voltunk. - mondtam kissé elpirulva.

- Akkor jót vettem fel. Oh yeah. - mosolygott.

- Éééés megérkezett Nialler, hiányoztam, tudom. - rohant be Niall a szobába egy szelet pizzával a kezébe. - Hé ezek a lányok szépek - próbálta odasúgni Zaynnek, de tisztán hallottuk amit mond. Úgy tettünk mintha nem így lenne. Azért hízelgő volt.

- Mikor jön már Liam? - kérdeztük izgatottan

- Nem tudom de szerintem nem lesz valami jó kedve, mert tudjátok.....

- Igen, annyira sajnáljuk...

- Mi is, higgyétek el, nem túl jó az embernek így látni az egyik "testvérét" - mondta Harry a lehető legédesebb hangon. - Na szeritnem jön, mosolygjatok!

- Okés.:D - És már mosolyogtunk is Harry hanglejtésének hatására.

 Liam besétált az arcát nem láttuk, mintha keresett volna valamit a telefonjában.

- Na jól van anyud? - kézdezte Niall

- Danielle-lel beszéltem, képzeljétek - mosolygott, azzal az igazi boldog mosollyal.