- Kitti szemszöge
-Bakker anya! Nehogy már meg engedd Emmának, hogy itt hagyja a sulit! Ott még annyira se tanulna mint itt!
Igen-igen tudom egy kicsit hanyag vagyok.. persze csak a tanulásba! De nehogy már bevegye ezt anya!
-Nyugodj meg Kitti! Liza anyukája keményebben veszi a lányok tanulási eredményeit mint én.
-És te nem akarsz ott lenni élete legfontosabb pillanataiban??
-Hát nem is tudom.. mi fontos dolgokról maradhatnék le? Lehet hogy igazad van Kitti.. végül is még csak 15 éves. Még elég fiatal ahhoz hogy elköltözzön Londonba.
Ekkor már Emma is a konyhába volt, és hála az égnek hallotta amit anya mondott.
-Emma szemszöge
-Hogy mi van??? Nem mehetek mert kicsi vagyok? Anya három hónap múlva 16 leszek! Ez neked hol kicsi?!
-Hát.. nagyon sajnálom hugi de úgy látszik ez most nem jött össze!! - vetette oda Kitti az arcomba, majd 3 seggrázás közbe felment a szobájába.
- Anya ezt nem csinálhatod velem! És csak Kitti miatt?
-Emma, kincsem nyugodj meg! Majd lesz még alkalmad arra hogy elköltözz Londonba.
-De bakker!! Ő egyetlen egy rohadt évvel nagyobb mint én, de fogadjunk elmehetne! Mi?!
-Ő teljesen más. - próbált nyugodt maradni anya.
-És mégis mi a fenében?? - ordibáltam vissza, és kezdetét vette az anya / lánya vita...
-Liza szemszöge
-Öcsém! Hol van már Emma?!
-Lizii! Gyere ebéd! - kiabált a konyhából anya.
-Ahj. Mit csináljak?! Miért most kell hívniuk? Ennyire még soha nem akartam velük NEM beszélni! - dühöngtem magamba, majd elfogadtam a hívást.
-SZIASZTOK lányooo... - itt megcsuklott a fiúk hangja. - Hol van Emma?
-Hát nekem nem is örültök?? - kérdeztem szomorúságot utánozva.
-Jajj! Dehogy is nem!! Nagyon örülünk hogy itt vagy! - mosolygott Zayn.
-De hogy-hogy csak te vagy jelen? - kérdezte értetlenül Harry.
-Hát.. van egy kis gubanc, aminek az okáról még én se tudok semmit..
-Reméljük semmi komoly! - fűzte hozzá Lou aggódó tekintettel - De mi sem maradhatunk tovább sajnos mert Niall a változatosság kedvéért kijelentette hogy éhen fog halni..Csak látni szerettünk volna titeket..ezesetben téged!
-Sajnáljuk hogy Emma nem lehetett itt - fűzte hozzá lehajtott fejjel Harry - Üdvözöljük, és reméljük nem lesz semmi komoly baj...
-Átadom neki. És én is nagyon sajnálom hogy nem lehetett itt...
-Szia Liza!! - kiabáltak a fiúk, majd lerakták.
-Liza! Azonnal gyere le!! - ekkor már ordított anya.
-Másnap -Liza szemszöge
-Good mornind sunday! - keltem ki hullához hasonlóan az ágyból. - Bakker! Emma?!
Lerohantam a konyhába bekapni egy kis reggelit majd siettem skype-ra hátha fent lesz Emma.
-Ezzazz!! - kiabáltam egyet, hisz fent volt Emi. ahogy hívtam el is fogadta.
-Sziiia Lizii! Hogy vagy? Milyen volt tegnap a fiúkkal?
-Sziio Husii! Hogy-hogy nem jötél át?? És még csak fel se hívtál! Egyébként.. Harry nagyon hiányolt! - nevettem el magam - De te merre jártál kedvesem?
-Hát.. van egy elég rossz hírem..
-Micsoda? - lepődtem meg Emma arckifejezésén.. talán ennyire szomorúnak még sose láttam..
-Hát.. Kitti..
-Ahj! Már megint mit csinált az a boszorka? - ebben a pillanatba láttam hogy Emma könnyezik. - Te jó világ Emma!!Nyugi van! Rohanok át hozzád! - majd kiléptem a beszélgetésből.
-Emma szemszöge
-Már megint elrontok mindent... Lizi miattam nem akar majd elmenni Londonba.. - Ahogy észbe kaptam leesett, hogy ha anya nyit ajtót abból sok minden nem jó dolog is kisülhet... így hát leosontam majd észrevétlenül kimentem az udvarra és türelmesen vártam Lizt. Sírva!
-Emii! Itt vagyok! - ahogy meg kaptam az sms-t kiszaladtam és beengedtem Lizit.
-Te jó világ! Mi történt Husi? - kérdezte kétségbeesetten Liz.
-Hát..nem mehetek..
-Mi? Hova?
-Hát.. Lo.. - itt megcsuklott a hangom és a tenyerembe temettem könnyes arcom.
-Emma?! Ugye ez nem komoly?! - kérdezte Liz, majd láttam hogy az ő szeméből is potyognak a könnycseppek.
-Én nagyon sajnálom! - ezután megöleltük egymást, és egy jó ideig nem is váltunk szét. Borzalmasan fog hiányozni!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése