Nem szokásunk bevezetőt írni de muszáj vagyok elmondani, hogy nem bírok megállni a részek írásával...nem kaptunk 5 kommenteket sajnos, de mi leírjuk nektek a részeket és reméljük tetszeni fognak!Jó olvasást!:) Panna&Éta!xx
-Emma szemszöge
-Liam te komolyan beszélni akarsz anyával?
-Ha máshogy nem enged el akkor muszáj lesz!
-Hát jóó... - felhúzott szemöldökkel mentem le anyának szólni.
-Anyaa!Gyere már fel velem egy percre!Kérlek!
-Minek?
-Valaki beszélni akar veled..
-Ahj.. megyek már! - látszott anyán hogy egyáltalán nincs kedve ehhez, amiből azt vontam le, hogy feleslegesen fognak próbálkozni a fiúk.Amikor felértem anyával a fiúk éppen Zayn borotválták...mind a négyen egyszerre, amin anya nevetett(ez jó jel!).
-Jó napot Emma anyukája! - köszöntek illedelmesen a fiúk, mintha előre megbeszélték volna.
-Sziasztok fiúk! - meg kell jegyeznem jó gyorsan át állt az angolra. - Kicsim ezek a fiúk nem a One Direction - kérdezte anya magyarul de a One Direction-t ők is megértették és egyszerre felkacagtak.
-Ahj anya ne égess már le!!
-Hogy tetszik ma lenni? - kérdezte Lou a cuki mosolyával.
-Köszönöm jól.Ti?
-Mi is köszönjük, de most nem erről szeretnék beszélni magával...
-Hát miről?Egyébként megkérlek tieteket hogy tegezzetek!Nem szeretem ha magáznak!
-Rendben.Nos..lenne egy kérésünk amit már ezelőtti héten Liz is elsütött. - anya furcsán nézte a fiúkat, akik alig mertek a beszéd közben belenézni a kamerába.
-Mi mindent tudunk neki biztosítani!!Adunk ételt meg lakhat nálunk!Kérem Emma mamája!! - kiáltott Niall, mire rászegezte a tekintetét - Bocsi de elfogtak az érzések...
-Emma hozzánk költözhet Londonba?
-Tessék? - lepődött meg anya
-Kérlek!Mi nagyon vigyáznánk rá!És itt lehetne a legjobb barátnőjével!
-Én vigyáznék rá a legjobban!Már 20 éves vagyok!Kész felnőtt! - tette hozzá büszkén, bólogatva Louis.
-Kérlek anya!Légyszíves!Vigyáznék magamra!Kérlek!
-Hát nem is tudom... ezt mér egyszer megbeszéltük... - ahj..annyira tudtam!Utálom Kittit!
-Kérlek Emma mamija! - amint ezt kimondta Harry, azon nyomban el is vörösödött és lehajtotta a fejét hogy nem lássuk az arcát.
-Hát legyen...nem bánom!Menjél végül is ez az álmod!De mindan nap hívj!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése