55.fejezet - Vissza az X-be

Em ruhája

-Harry szemszöge

Emma nagyon csinos volt, és örülök, hogy nem nekem kellett elárulnom a mai alkalom titkát.
-Nos..elárulod hova megyünk enni? - kíváncsiskodott Emi.
-Titok! - nyújtottam ki a nyelvem, és elmosolyodtam.
-Tudod, hogy az ilyen fajta titkokat nem szeretem! - jegyezte meg durcis arcot vágva.
-Tudom, de én ettől függetlenül szeretlek.
-Ahj..ez hogy jön ide te barom? - nevette el magát, és a vállamra csapott.Ezután 2 perc csönd tört ránk.
-Nem akarok vissza menni... - törte meg végül a csendet.
-Hamar vége lesz hidd el!És ha visszajössz azután már csak az enyém leszel!
-De, hiányzol...folyamatosan..És ha visszajövök interjúkra kell majd mennem, téged is fognak hívni, meg a turnék.
-Nyugi!Megoldjuk!A turné meg várhat. - mondtam mosolyogva, majd lehúztam az ablakom, hogy kidobjak egy hajszálat, amit az ülésről szedtem fel.Ekkor hatalmas vakuvillanással találtuk szembe magunkat.Fasza.Újabb cikk.
-Hagyd rájuk Harry! - fogta meg a karom Em mikor látta hogy nem tetszik a dolog.A vacsi nagy jól sikerült, így végre elmehettünk a helyre...
-Na?!Elárulod hova megyünk? - kérdezősködött Em.
-Mindjárt meglátod!
Ekkor leértünk egy homokos partra.
-Harry nekem nincs kedvem fürdeni, és még csak nem is különleges ez a hely. - nyavalygott miközben én ráncigáltam, beljebb és beljebb.
-Várj már! - mikor ezt kimondtam már elénk tárult a "hely".Egy fátyol sátor, jobban mondva egy hatalmas fátyol sátor került a szemünk elé.Bent csak a gyertyák világítottak, semmi más.A sátorba meleg volt, és szerencsére kívülről nem lehetett belátni.
-Harry...ez szebb mint a szállodai szoba...Nagyon szeretlek! - ugrott az ölembe, és bezuhantunk az ágyba.

-Liz szemszöge

Mióta kibékültünk Liammel, rengeteg jó dolog történt velem.Persze abba még mindig nem mertem belemenni, de próbálom rávenni magam...félek, hogy enélkül nem igazán kellek Liamnek.Ma volt az utolsó nap amit szabadon tölthetünk, így elmentem Liv-vel shoppingolni.Beültünk a starbucks-ba, és még a moziba is beugrottunk.
-Na és mizujs Niall-el? - kérdezősködtem a kávézóba.
-Hát.. nincs semmi különös..nagyon kedves srác.
-Ennyi?Kedves?De hát nem is szereted?
-Mi?Miért kéne szeretnem?
-Hát mivel ő telje.... - itt el kellett fojtanom a hangom.Most nem Niall, hanem én voltam a balek aki elárult egy titkot.
-Micsoda? - kerekedett el Liv szeme.
-Ahj..Niall nagyon szeret téged Liv, de ezt nem tőlem tudod!Kérlek ne mond el neki, hogy elmondtam! - könyörögtem.
-Nem fogom! - mosolyodott el Liv majd fülelni kezdett - Azt hiszem a telefonod csörög!
-Uhh...tényleg köszi hogy szólsz. - felvettem.
-Na ki volt? - kérdezte Liv mikor visszamentem hozzá.
-Simon...azonnal mennünk kell be, mert még rengeteget kell próbálnunk..Sajnálom..
-Dehogy is!Semmi baj! - mosolygott Liv. - Induljunk!
Mikor hazaértünk Liv segytett bepakolni egy pér cuccot, majd Liam elvitt a házba.
-Köszönöm hogy elhoztál!Szeretlek. - nyomtam egy puszit az arcára.
-Nincs mit, ez a dolgom!Én is! - mikor elfordultam visszahúzott és megcsókolt.Szeret..és én is nagyon..most már tudom!
Mikor bementem Em még nem volt ott, és a lányok se tudták, hogy hol van.Felhívom! - állapítottam meg magamba.
-Emma te meg hol a szarba vagy? - kiabáltam a telefonba.
-Mi? - hallottam a vonal végéről Harry reggeli mély és rekedtes hangját.
-Basszus Harry!Emmának már rég bent kéne lennie!Siessetek! - kiabáltam, majd lecsaptam.

-Emma szemszöge

-Emma...Emma!Kelj fel! - hallottam Harry reggeli hangját.
-Minek?
-Indulnod kell az x-be!
-Nem akarok! - fordítottam a fejemre a párnát.
-Muszáj! - vette le a fejemről a párnát Harry, majd gyengéden megcsókolt.
-Olyan vagy mint az elem... - mondta durcisan Harrynek - Ha ezt csinálod, totál felpörgök... - nevettem el magam.
-Szeretlek!De siess!Állítólag Liv összepakolt neked, és nemrég elvitte a házba a cuccod.
-Oh köszönöm Liv..
Pár perc múlva már fel is keltem.Gyorsan elszaladtunk egy salibárba reggeliért, és egy fincsi narancsléért.Amikor Harryvel megérkeztünk a ház elé, nem akartam kiszállni.Ott akartam maradni Harryvel.
-Sok szerencsét szerelmem! - puszilt arcon Harry.
-Nem lesz sok... - hajtottam le a fejem, majd megpusziltam Harry orrát.Tudtam, hogy ez a gyenge pontja, és ha ez megtörténik nem bír majd ellenállni semminek.
-Ahj!Te gonosz! . nevette el magát. - Nagyon szeretlek! - húzott vissza, és egy hosszú szenvedélyes csókkal búcsúztunk el egymástól.Mikor bementem, már nagyban folyt a próba.
-Te meg hol a francba voltál Emma? - kiabált Simon.
-Hát nem otthon az biztos...
-Nem vagy vicces!Mi már egy fél órája csak rád várunk, te meg szarsz ide jönni!
-Nem szarok idejönni!Csak nem tudtam, hogy ilyen korán bent kell már lenni.Elnézést. - vettem bunkóra a hangnemem. - Amúgy meg mi ez a szar? - kérdeztem a számra célozva.
-Amit énekelni fogtok.
-Én ilyen szart nem éneklek az biztos!Ha tetszik ha nem!Énekeljetek nélkülem. - jelentettem ki, majd kisétáltam az ajtón.
-Emma!Gyere vissza azonnal! - kiáltott utánam Simon.Meg se hallottam. - Emma!
-Mi van? - ordítottam el magam, és mindenki engem figyelt a próbáról.
-Azért mert egy híresség a barátod, ne gondold, hogy mindenki azt teszi majd amit mondasz!Te most még versenyzel, ezért azt teszed amit én mondok neked!Ha kimész, az x-faktorból, lehetsz bárki, csinálhatsz bármit, de itt az van amit én mondok!Szóval húzás be, és énekeld el a részed!
-Nem is tudom basszus, hogy mi a részem... - vágtam vissza Simonnak.
-Akkor itt az ideje, hogy megtanuld!
-Hurrá! - próbáltam halkra venni a hangom, de nem sikerült teljesen, így Simon tisztán hallotta.
-Szerintem is!
Bementem a terembe, ledobtam a táskám, mikrofont fogtam és beálltam középre.
-Mire volt ez jó? - kérdezte Liz.
-Nem tök mindegy? - vágtam bunkón vissza - Jó bocsi..de utálom, ha parancsolgatnak nekem...
-Itt ez van!Rájöhettél volna...
-Basszus állj nekem te is!
-Nem Emma én egyáltalán nem
-Jó..leszarom! - vágtam Liz beszédébe, mire neki könny szaladt a szemébe.Nagyon hiányzik Harry és ezért mindenkivel köcsög vagyok...Gratulálok Emma!