-Niall szemszöge
Örültem, hogy Livi visszaért a Lizzel való vásárlásból, így végre normálisan tudtam vele beszélni.Nagyon félek, hogy nem merem majd elmondani mit is érzek igazából iránta..hiszen, ő nem örökre jött ide..És mi lesz, ha visszamegy Magyarországba?!Nem!Nem akarom!Nem fogom kibírni nélküle..
-Kérsz valamit enni? - szakította félbe gyönyörűen csengő hangjával a gondolkozásmenetem Livi.
-Ö nem köszi. - mosolyogtam - De, valamit..el kell mondanom.. - éreztem hogy rúzs vörös színt ölt az arcom.
-És mi lenne az? - kérdezett vissza kedvesen, ami megnyugtatott.
-Hát..tudod...Szóval..csak annyi lenne...hogy.... - nem tudtam kifejezni magam.Te pancser mond már meg neki!Livire néztem, aki kérdőn bámult rám.A szemei olyan szépen csillogtak.Nem tudtam uralkodni magamon, oda léptem hozzá (egy gyors futólépéssel) és megfogtam a kezeit.Belenéztem mélyen a szemébe.
-Én...nagyon szeretlek... - vörösödtem el ismét.
-Hát..tudod Niall..nem tudom, hogy jó ötlet..mert tudod...
-Tudhattam volna, hogy te nem így érzel iránta.. - hajtottam le a fejem - Bocsi, én csak azt hittem, hogy..szóval..érted...Na én inkább me....
-Én is nagyon szeretlek... - vágott a szavamba - Csak én nem maradok itt örökre... - hajtotta le a fejét.
-Hát...valahogy csak megoldjuk!A szerelem csodákra képes!Igaz?
-Igen.Igaz! - mosolygott, majd szorosan magamhoz húztam, és addig akartam volna ölelni, amíg csak élek.Nagyon szeretem.
-Liz szemszöge
A próba hamar lezajlott, és én nagyon nem éreztem jól magam.Emmával összekaptunk, és Liam is hiányzik.Megértem Em viselkedését, de én sem vagyok ilyen, pedig én is majd meghalok, hogy Liammel lehessek.
-Liz?!Bejöhetek? - kopogott az ajtón Simon.
-Persze gyere.
-Jól vagy?
-Igen.Miért ne lennék? - néztem rá, mosolyt erőltetve.
-Hát..Emma....
-Ja, nem..nem egyáltalán - nem kellet annyi se hogy befejezzem a mondatom, már potyogtak a könnyek a szememből.Milyen elmebeteg kérdés.Rosszul vagyok-e?Szerinte nem vagyok rosszul?Ő hogy lenne ha a "testvére" leordítaná, és a nap többi részébe, még csak le se szarná?
-Jajj Liz.Ne sírj! - könnyű azt mondani. - Minden rendbe jön!
-Simon...még soha nem vesztünk ennyire össze.. - dadogtam a sírástól.
-Akkor itt volt az ideje az első ilyenre is.Nézd Liz, én nagyon sajnálom, hogy így kellett történnie, de már 1 hete haragba vagytok, és holnap van az elő show..A kapcsolatotok az előadásotokra is kihat.Liz, hozd rendbe magad, és beszélj vele.
-Jó..rendben. - jelentettem ki, majd fogtam magam, és felálltam. - Most rögtön meg is teszem. - majd kisétáltam az ajtón.Amikor elértem a játékszobába, ahol Em tartózkodott, kicsit megtorpantam, majd erőt vettem magamon és bementem.
-Te jó világ Emma mi a baj? - kerekedett el a szemem.Mikor bementem Emma egy nagy kupac zsebi közepén ült, és ömlött a könny a szeméből. - Em jól vagy?Mi a baj?
-Harry... - dadogott ő is a sírástól.
-Nézd Em elhiszem, hogy hiányzik de azért ennyire... - akadozott a hangom, majd egy kupac újságot nyomott a kezembe, és a telefonját, amin vagy 7 "hír" oldal meg volt nyitva. - Emma - tágult ki a szemem - Ez ugye nem?
-Ann szemszöge
-Eleanor gyere már!Indulnunk kéne!
-Jó jó csak, nem találom a fülbim!
-Ahj akkor rakj be egy másikat! - idegeskedtem, hisz már így is 10 percet késtünk a fotózásról.Már nem L.A.-ben vagyunk.Azóta voltunk Los Angeles-be,New York-ba, most pedig Floridába készülünk fürdőruhás fotózásra.Fárasztó, de jóó azt csinálni amit szeretsz.
-Holnap lesz Lizék fellépése. - jegyezte meg Eleanor.
-Jujj tényleg.Küldök nekik sms-t.
-Az én nevembe is! - fűzte hozzá, majd beleszólt a saját telefonjába.
-Sziia cuncimókus! - hallottam a beszélgetés elejét, de nem igazán érdekelt, hisz tudtam, hogy Lou-val beszél.Küldtem Zayn-nek is sms-t, már nagyon hiányzik, de minden nap skype-olunk.Elküldtem Em-nek az sms-t, de nem írt vissza.Ez azért fura, mert Emma mindig visszaír ha írok neki.És most nem tette.Gondoltam felhívom.Kicsöngött.
-Igen? - szólt bele Liz.
-Liz!Szia Ann vagyok.Em?
-Szia Ann.Hát Emma most éppen...Próbál...
-És te nem?
-Hát nem mert, nekem már megvolt a...szólópróba.Most neki kellett menni, aztán megint együtt megyünk.
-Áh értem.Akkor kérlek add át neki, hogy szurkolunk a holnapi fellépésetekért.Reméljük jól fog sikerülni, és Eleanor is puszil titeket!
-Átadom!
-Köszönjük.Szia Liz!
-Sziio.
-Liz szemszöge
Elolvastam a cikkeket, és tudtam, hogy azonnal szólnom kell Simonnak.
-Egy pillanat Em kérlek ne menj sehová mindjárt jövök. - Majd kirohantam.De mégis hova menne?Én barom!
-Simon! - kiáltottam Simonnak, aki éppen ebédelt. - Nagyon nagy baj van!Attól tartok nem fogunk tudni énekelni...
-Mi? - dobta hátra a csirkecombot a kezéből - Mégis mi a francért nem?
-Hát...van egy kis probléma...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése