2012. július 12., csütörtök

6.fejezet - Visza Londonba

Nos halihó mindenkinek!Szóval, tudjuk, hogy nem gyűlt össze a kért vélemény, de úgy gondoljuk, hogy talán ehhez majd összegyűlik.A következő fejezetet 10 "Tetszik" vélemény után hozzuk, addig is reméljük ez tetszeni fog nektek!Jó olvasást! :-) Xx

-Liz szemszöge

Éhen halásom ellenére egy falat csirke sem ment bele a számba.Nem tudtam elfelejteni a levelet.Vajon mi van benne?Miért küldött nekem a londoni kórház levelet?Ezt nem értem...Oké én nem bírom..
-Megbocsájtotok?! - mosolyogtam, majd felálltam és a mosdó felé vettem az irányt.
Bementem egy fülkébe és kitúrtam a levelet a táskámból.Mivel híve vagyok a precizitásnak, ezt a levelet se téphettem szét, inkább szépen komótosan felnyitottam.Bár ne tettem volna.A szívem a torkomba dobogott, és a könnyekkel harcoltam.

-Zayn szemszöge

-Hol van már Em és Harry? - kérdezte türelmetlenül Louis.
-Passz... - válaszolt Niall egy csirkecombot tömve a szájába.
-És Liz? - aggódott Liam.
-Nyugi már srácok! - mosolygott Carter. - Nem szöktek el.Csak a dolgukat végzik!Nemsokára visszajönnek. - bólogatott a mosolya kíséretében.
Nem is kellet több, Harry és Em pont akkor léptek be az ajtón, ahogy Carter befejezte a mondatát.Nagyon boldogok voltam, és járás közbe úgy ölelték egymást mintha egybe lennének nőve..Tök cukin néztek ki!
-Na mi ez a nagy öröm? - mosolygott Lou kíváncsian.
-Londonba megyünk! - ordított Em, mire mindenki ránk szegte a tekintetét. - Uh...bocsánat.. - nevetett magán, majd leült az imént helyét elfoglaló Harry mellé.
-Mi?Hogy-hogy? - mosolygott Niall, és a csirkedarabkák kilátszottak a szájából, amit Em egy :
-Fúúúúúj Niall! - "lel" , hangos nevetéssel, és egy sült krumpli elhajintásával reagált le.
Persze a krumplit Niall-nek dobta..
-A Voice-ból hívtak, hogy menjek és legyek műsorvezető a következő szériában. - mosolygott még mindig.
Nem tudta levakarni magáról az örömöt.
-És ehhez mi minek kellünk? - értetlenkedtem.
-Hát...Ti zsűrik leszteeeeeeeeeek!!!  - nyújtotta el az "e"-t..
Mi?5 zsűri?Az nem sok egy kicsit?
-Ez remek! - mosolygott Louis.
-Hé srácok..Valaki, vagyis inkább Em..nem mennél be Liz-hez a mosdóba?Már elég rég óta bent van.. - szólalt fel halkan Liam.
-De persze! - bólintott Em, majd a mosdóba vette az irányt.

-Em szemszöge

-Liz?! - kopogtam be minden egyes wc fülkébe, de sehonnan nem jött válasz.
-Hát jó..akkor ideje lehasalni, és bepillantani alulról a fülkékbe..Nem kellett sokat hasalnom, mert a második fülkébe ismerős cipőt véltem felfedezni.
-Nyisd ki te barom! - dörömböltem és nevettem, de nem érkezett válasz. - Ugyan már Liz!Nyisd ki! - komolyodott el a hangom, mire a zár csattanását hallottam, és lassan kinyitotta az ajtót.
-Te jó világ Liz!Jól vagy? - ijedtem meg a síró barátnőm láttán, majd szorosan magamhoz öleltem.
-Em.. - kezdett bele. - Tudod..van ez a folyamatos megfigyelés...Nos..vissza kell mennem Londonba...Attól tartok, hogy rosszabb lett az állapotom, és műtétekre lesz szükségem...Ettől tartanak az orvosaim is..
-Micsoda? - kerekedett el a szemem. - Mi is megyünk Londonba!
-Nem!Nem hagyhatjátok itt a turnét... - sírt még mindig.
-Okés Liz..Figyelj.Egy : Te sokkal fontosabb vagy mint ez a turné!Kettő : Amúgy is mennénk Londonba!Most pedig hagyd abba a sírást, mert nem lesz semmi bajod! - töröltem le a könnyeket az arcáról, majd rendbe szedte magát és elindultunk a többiekhez.
Mikor kiértünk Liam felugrott, és egyből kérdezte volna, de csak volna (!), hogy mi a baj Lizzel, de egy szugeráló nézést, és egy "Fogd be!!" tátogást küldtem Liam-nek, amit ő azonnal vett, és csak szorosan magához húzta Liz-t, majd a kocsi felé vette az irányt.

-Carter szemszöge

-Sajnálom, hogy vissza kell mennetek.. - hajtottam le a fejem.
Zayn és a többiek már a kocsiba szálltak be, és pedig haza indultam.
-Én is.. - hajtotta le Zayn is a fejét. - Ne vigyünk haza? - kérdezte, és halvány reményt véltem felfedezni szemeibe.
-Hát..itt lakom 2 háztömbnyire... - mosolyogtam. - Felesleges lenne.
-Akkor csak had kísérjelek haza!
-Rendben.Benne vagyok. - mosolyogtam, majd azon kaptam magam, hogy Zayn keze az én kezembe van belefonódva.
Elköszöntünk a többiektől, majd sétálni kezdtünk, ami talán nem volt jó ötlet, főleg nem kézen fogva Chicago  egyik leghíresebb utcáján...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése